鈥� A disszert谩ci贸 c茅lja annak vizsg谩lata, hogy a 2008-as vil谩ggazdas谩gi v谩ls谩g, majd a nyom谩ban Eur贸p谩ban 2010-2011-ben kialakult szuver茅n ad贸ss谩gv谩ls谩g idej茅n, 茅s azt k枚vet艖 id艖szakban N茅metorsz谩g hatalmi poz铆ci贸ja els艖sorban gazdas谩gi aspektusb贸l milyen v谩ltoz谩son ment kereszt眉l, ez hogyan befoly谩solta az eur贸pai gazdas谩gi korm谩nyz谩s m疟k枚d茅s茅t, k眉l枚n枚s tekintettel a g枚r枚g szuver茅n ad贸ss谩gv谩ls谩g kezel茅s茅re.

鈥� A dolgozat els艖 hipot茅zise szerint a szoci谩lis piacgazdas谩g elveinek (ordoliberalizmus) k枚vet茅se m茅rs茅kelte a v谩ls谩gnak val贸 kitetts茅get N茅metorsz谩gban. Mind a v谩ls谩got megel艖z艖 reformok, mind a v谩ls谩gkezel茅s szelleme megfeleltethet艖 volt a hagyom谩nyos ordoliber谩lis elveknek, 茅s ezek 茅rv茅nyes铆t茅se alapvet艖en hozz谩j谩rult az orsz谩g gazdas谩gi teljes铆tm茅ny茅nek eur贸pai mez艖nyb艖l val贸 kiemelked茅s茅hez. A f艖 kih铆v谩sokat alapvet艖en napjainkban is a bels艖 fogyaszt谩st kell艖en nem 枚szt枚nz艖, sz茅ls艖s茅gesen exportorient谩lt gazdas谩gszerkezet, a m谩ra a t枚meges migr谩ci贸 miatt n茅mileg 谩talakult, de l茅tez艖 demogr谩fiai kih铆v谩sok jelentik. 脰sszess茅g茅ben azonban a hipot茅zisben megfogalmazott 谩ll铆t谩s igazolhat贸.

鈥� A dolgozat m谩sodik hipot茅zise szerint a 2008-as gazdas谩gi vil谩gv谩ls谩g 茅s a 2011-es szuver茅n ad贸ss谩gv谩ls谩g hat谩s谩ra az Eur贸pai Uni贸ban a n茅met hegem贸nia korszaka ny铆lt meg. 脰sszess茅g茅ben meg谩llap铆thatjuk, hogy N茅metorsz谩g jelenlegi, Eur贸pai Uni贸n bel眉li gazdas谩gi, gazdas谩gpolitikai szerepe alapj谩n nem feleltethet艖 meg egy klasszikus, az Egyes眉lt 脕llamok 1945 ut谩ni glob谩lis szerep茅t ide谩ltipikusnak tekint艖, hegem贸n szerepl艖nek, m茅g abban az esetben sem, ha a csup谩n korl谩tozottan, kiz谩r贸lag a gazdas谩gi szf茅r谩ra vonatkoztatjuk a hegem贸n krit茅riumait. A hegem贸nia fogalm谩nak 煤jkori dekonstru谩l谩s谩val, amely megjelenik Loriaux (1992) 茅s Pedersen (2002) megk枚zel铆t茅seiben, a korl谩tozott, felem谩s hegem贸n poz铆ci贸 igazolhat贸: N茅metorsz谩g, b谩r egyel艖re elz谩rk贸zik att贸l, hogy 茅l茅re 谩lljon az eur贸pai gazdas谩gi integr谩ci贸 val贸di kock谩zatk枚z枚ss茅gk茅nt m疟k枚d艖 optim谩lis valuta枚vezett茅 alak铆t谩s谩t贸l, szociokultur谩lis, gazdas谩gfiloz贸fiai befoly谩sa a k枚z枚s eur贸pai int茅zm茅nyeken kereszt眉l a v谩ls谩gkezel茅s teljes id艖tartama alatt, napjainkig 茅rezteti hat谩s谩t. Hogy e befoly谩s jellege, szellemis茅ge megv谩ltozhat-e, a k枚vetkez艖 茅vtizedek egyik k枚zponti k茅rd茅se lesz az eur贸pai gazdas谩gi integr谩ci贸 fejl艖d茅se kapcs谩n.