A disszertációkutatás szerzője a közép-kelet-európai, női identitáskonstrukciók és -dekonstrukciók megjelenését vizsgálja Szeleczky Zita és Karády Katalin filmjeiben, színházi sajtómegjelenéseiben 1936-tól 1944-ig és magánlevelezéseiben 1945-től 1951-ig. A kutatómunkában nóvumnak tekinthető a Szeleczky Zita és Karády Katalin szereplésével készült filmek részletes elemzése és összevetése; a filmek tudatos identitáskonstruáló szerepének megállapítása; Greta Garbo, Marlene Dietrich, Szeleczky Zita és Karády Katalin női identitáskonstrukcióinak párhuzamba állítása; a Garbo, Dietrich, Szeleczky és Karády főszereplésével elkészült emblematikus játékfilmek különböző korszakonkénti, táblázatos elemzése, amely a vizsgálat fókuszán – az 1930-as, 1940-es évek – kívüli időszakokban – az 1970-es évek, 1980-as évek és az 1990-es évektől napjainkig – tetten érhető, különböző olvasatokat is tartalmazza. Emellett fontos, új eredménynek számít a dalbetétek identitáskonstruáló hatásának kifejtése és azok szövegeinek filmhű ismertetése; a választott színházi sajtótermékek – a Színházi élet, a Délibáb és a Film Színház Irodalom – összefüggő, társkódolóval is ellenőrzött tudományos vizsgálata; a Délibáb című színházi sajtótermék releváns számainak digitalizációja (a kutatás megkezdésekor ezek nem voltak elérhetők). A disszertációkutatásban a szerző az eddig feldolgozatlan, a vizsgálat szempontjából releváns Szeleczky- és Karády-levelezés digitalizációját, bemutatását és elemzését is elvégezte; illetve a Szeleczky Zita és Karády Katalin szereplésével elkészült filmek főszereplői dalbetéteinek táblázatos bemutatása is szerepel a dolgozatban a dalok címével, a dalszövegírók és a zeneszerzők nevével, filmes előfordulásuk számának jelölésével.