A doktori kutatás célja a hazai kockázati tőkével finanszírozott kisvállalatok nemzetközi piacra lépésének vizsgálata. Konkrét hazai vállalati eseteket alapul véve, a sikeres nemzetközi piacra lépés tapasztalatait szem előtt tartva, az egyedi vállalati esetekből leszűrt tanulságokat fogalmazok meg. A kutatói figyelem fókusza a hazai kisvállalatok mélyebb mozgatóinak vizsgálatára, növekedési tapasztalataik megértésére, avagy sikerkritériumaik azonosítására, a kutatás fókusza ebből adódóan a kisvállalatok tapasztalati oldaláról közelítve tudományos eredmények felállítására irányul. A kutatás fókuszába négy vállalat gyakorlati tapasztalata került. A kutatási eredmények feldolgozása esettanulmányos módszeren alapul, majd az egyedi vállalati esetek tapasztalatainak leszűrésére kerül sor. A tanulságokat összehasonlító elemzéssel igyekeztem megtalálni. A kutatási módszertanból kiindulva az eredmények érvényessége korlátozott, hiszen a kutatás az egyedi vállalati esetekből leszűrhető tanulságok összegzésére vállalkozott, és statisztikai értelemben vett általánosításra nem kerül sor. A kutatás tudományelméleti hátterét a ’social constructionism’ és az interpretatív megközelítés adta. A kutatás céljához a kvalitatív módszertan illeszkedett. A módszertanból eredően, az eredmények nem általánosíthatók, az egyedi esetekből kiindulva statisztikai értelemben vett általánosításra nem kerül sor, de alapot adnak a hazai kisvállalatok nemzetköziesedésének megértéséhez valamint további vizsgálataihoz.
1) A vizsgált eseteket tekintve a tĹ‘kebevonás elsĹ‘dleges cĂ©lja a nemzetközi növekedĂ©s finanszĂ­rozási igĂ©nyĂ©nek megteremtĂ©se, ehhez kapcsolĂłdĂłan a professzionális menedzsment kiĂ©pĂ­tĂ©se, a fejlesztĂ©sek finanszĂ­rozása, valamint kapcsolĂłdĂł marketing kiadások fedezĂ©se. Az esetek feldolgozása során igazolást nyert, hogy a befektetĹ‘k a tĹ‘kefinanszĂ­rozáson tĂşl számos egyĂ©b mĂłdon segĂ­tik a vállalatokat, menedzsment tudást adnak, segĂ­tsĂ©get a tervezĂ©sben, ĂĽzleti lehetĹ‘sĂ©geket teremtenek, mentorálást adnak… aminek a vállalat növekedĂ©se szempontjábĂłl jelentĹ‘s hozzáadott Ă©rtĂ©ke van.
2) A befektetők, a befektetői szerepüket csak pozitívan értékelik a vállalat fejlődésében, és a negatív eseményekről inkább nem beszélnek. Addig a vállalati oldalról sokkal kritikusabbak a befektetői együttműködésre vonatkozóan, és akár őszintén is beszélnek a kudarcos együttműködésről. A befektetői bizalom megromlása, a közös együttműködés hiánya egészen biztosan negatívan hatott a vállalat teljesítményére. Azok a vállalatok, amelyek sikereket értek el, pozitívan értékelik a befektető hozzáadott szerepvállalását, még azok a vállalatok, akiknek a növekedési tervei kudarcba fulladtak, a befektetői együttműködés hiányát okolták.
3) A nemzetközi növekedés eltérő érdekek mentén történik. A befektető pénzügyi érdekek mentén a hozamok maximalizálásban érdekelt, és ennek rendeli alá a dinamikus nemzetközi növekedési elvárást. A vállalkozókat viszont az önmegvalósítás, és a nemzetközi sikertörténetet megvalósítása motiválja. Minden vizsgált vállalat beleillik a born global koncepciójába, vagyis a vállalatok már a kezdetekkor nemzetközi keretekben gondolkodtak, és stratégiai célkitűzésük volt a nemzetközi piacra lépés. A nemzetköziesedés modellje: piacra lépés a megfelelő helyi partnerrel együttműködve, hazai bázis fenntartása, majd a nemzetköziesedés fokozódása és a helyi piac dominanciája hozhatja magával a leányvállalat alapításának igényét.
4) A kutatás során vizsgált vállalatok nemzetköziesedése eltérő tendenciát mutatott az inkrementális növekedési elméletekkel szemben. Amíg a klasszikus elméletek a fokozatos nemzetköziesedésről szólnak, addig a vizsgált vállalatok már a kezdetekkor globális szinten értelmezték lehetőségeiket. A kutatás során vizsgált hazai példák gyakorlati tapasztalata azt mutatta, hogy a vállalatok rögtön a stratégiailag fontos globális fő piacokat és partnereket célozzák meg.
5) A növekedés sikerességének egyik kritikus tényezője a tudatos tervezés, a környezeti és piaci igényekhez való gyors alkalmazkodás. Minden vizsgált vállalat pontosan tudta kik a versenytársai, és igyekezett minden információt beszerezni róluk. Ez ugyanúgy igaz a biotechnológiai, ahogyan a divatipari vállalatra is. Minden vizsgált vállalatnál jellemző volt a folyamatos innováció vagy technológiai fejlesztés iparágtól függetlenül, és a nemzetköziesedés alapját adta. A folyamatok sikerében pedig kulcsszerepet játszott a vállalat vezetője, a menedzsment csapat, az innovációs tevékenység, és kulcs szerepe van a megfelelő nemzetközi partner megtalálásának.
6) A JEREMIE programok nélkül ma a start-up világ nem tartan ott, ahol tart, ez a programok elvitathatatlan előnye. Minden alanyom kiemelte, hogy a piacon jelentős forrásbőség van. A hazai piacon jellemzően állami vagy uniós forrásokat kezelő alapok tevékenykednek, ám nem feltétlenül piaci logikával működnek. Magyarországon szükség lehet egy olyan nem politikailag motivált befektetői rendszerre, ami 5-20 millió euró között befektetésekkel tudná valósan segíteni a hazai lehetőségeket, az ő ütemükben hagyni növekedni és sikerre vinni a fejlődést, és valós nemzeti sikereket kitermelni.