Doktori disszertációm három kiskereskedelmi stratégia (árazás, nemzetközi diverzifikáció és
innováció) hatásait elemezte a vállalatok piaci teljesítményére. A disszertáció e három
kiskereskedelmi stratégiával kapcsolatos cikkből áll, amelyek különböző szakfolyóiratokban
jelentek meg. Az első1
a válsághelyzetben alkalmazott árazási stratégiákról és azok
sikerességéről szól Magyarországon. A második2
azt vizsgálja, hogy a nemzetközi
diverzifikáció, a kiskereskedelmi innováció és a teljesítmény hogyan kapcsolódik egymáshoz.
Végül a harmadik cikk3
(Berezvai et al., 2019) elsősorban a digitális innovációkra és azok
teljesítmény hatásaira összpontosít.
Disszertációm legfontosabb tudományos és üzleti hozzájárulásai az alábbiak.
1. A kiskereskedelmi árazási stratégiák empirikus azonosítása gazdasági válságok idején
és a teljesítményre gyakorolt rövid- és középtávú hatásaik elemzése (első cikk). Ezen a
területen nagyon kevés korábbi tanulmány készült (Chou és Chen, 2004; Bachl et al.,
2010; Mann et al., 2015; Mann és Byun, 2017), és az eredmények segítséget nyújthatnak
a kiskereskedelmi menedzsereknek egy következő recesszió során a negatív hatások
minimalizálásában.
2. A nemzetközi diverzifikáció és a kiskereskedelmi innováció közötti interakció, valamint
e stratégiáknak a vállalati teljesítményre gyakorolt együttes hatásának elemzése
(második cikk). Annak ellenére, hogy a kiskereskedők nemzetközi diverzifikációját már
korábban is vizsgálták, nem találtam olyan empirikus kutatásokat, amelyek az innováció
szerepét vizsgálták volna ebben a kapcsolatban. A kiskereskedelmi innovációk
elemzése fényt deríthet azokra a mechanizmusokra is, amelyeken keresztül a
nemzetközi diverzifikáció hozzájárul a teljesítményhez. Másrészt, azt is kimutattam, hogy a különféle innovációkat hogyan befolyásolja a nemzetközi diverzifikáció. Mivel
a folyamatinnovációkra pozitív hatást gyakorol a nemzetközi diverzifikáció, a
kiskereskedők javíthatják hatékonyságukat (és nyereségességüket) azzal, ha tanulnak a
nemzetközi diverzifikáción keresztül.
3. Új mutatószám kialakítása a kiskereskedelmi innováció mérésére, amely több
szempontból is egyedi (harmadik cikk). A megvalósított innovációs kimenetek száma
alapján megbecsülhető a kiskereskedők innovatív jellege, és össze lehet hasonlítani a
vállalatokat, ezen kívül ez a mutató kifejezetten a kiskereskedelem működésére
reflektál, és kifinomultabb ökonometriai modellezést is lehetővé tesz. Ezek fontos
előnyök a korábban alkalmazott mutatószámokhoz (mint például a CIS vagy a
szabadalmak száma) képest (pl. Cainelli et al., 2004; Mansury és Love, 2008; Ghisetti
és Rennings, 2014; Pantano et al., 2017).
4. A (digitális) kiskereskedelmi innovációk profitra gyakorolt hatásának becslése a világ
legnagyobb élelmiszer-kiskereskedőitől származó empirikus adatok alapján (második
és harmadik cikkek). Az eredmények pozitív és lineáris hatást mutatnak. Ezáltal a
kiskereskedelmi szakemberek jobb betekintést kaphatnak az innovációk, és különösen
a digitális innovációk előnyeibe. Az eredmények útmutatóul szolgálhatnak a
kiskereskedelmi vezetők számára, hogy még pontosabban tudják értékelni a (digitális)
innovációkat, ezen keresztül pedig az innovációs tevékenységek és erőforrások
optimalizálásához és testreszabásához vezethet. Az eredmények segítségével továbbá
lehetőség nyílik arra, hogy a kiskereskedőknél a megfelelő pénzügyi kereteket állapítsák
meg a (digitális) innováció támogatására.